Hát igen, elindult a karrierem. Ma volt annak a filmnek a forgatása amire jelentkeztem szereplőnek. Elég kalandos volt mire megkaptam a szerepet. Még valamikor szeptember közepén jelentkeztem és el is hívtak, hogy csináljanak rólam képeket. Azzal küldtek haza, hogy majd megkeresnek, ha kiválasztásra kerültem. Ennyi volt a történet egészen tegnapig.
Tegnap arra ébredtem, hogy csörög a telefonom, és azt mondták, hogy holnap mehetek forgatásra ha ráérek. Innen kezdődött a kaland. Elvileg tegnap kellett volna mennem ruhapróbára is, de azt elhalasztották mára. Kicsit kuszának tűnt a szervezés, de a munka során ez nem érződött.
Ugye ilyenkor az ember elkezdi járatni az agyát. Én odáig jutottam, mint általában, hogy épp csillagot kapok Hollywood-ban. De hát a valóság nem teljesen ezt mutatta. Reggel mire odaértem megkaptam a ruhámat, nagyjából kirajzolódott előttem, hogy lehet mégse lesz meg az a csillag belátható időn belül. Ahogy szokott lenni itt is nagyon lassan őröltek a fogaskerekek. De hát nem siettem sehova.
Na és a forgatás! Ahogy azt várni lehetett (nem a csillagos verzióra gondolok), a háttérben kellet lenni, és gyakorlatilag ennyi volt a feladat. Az idő legnagyobb részében hitelesen kellett ülni egy lelátón (szerintem én voltam az egyik leghitelesebb). Aztán a forgatás végén az egész stáb csak a statisztákra koncentrált, mivel akkor vettük fel a tömegjeleneteket. Egy kis elégtétel, hogy két snittben is premier plánban voltam, szerintem.
Emellett megérte ott lenni majdnem egy napot, mivel igen jó reggelit és ebédet is kaptunk, és lehetőségem volt egy kicsit beszélgetni a litván kollégákkal is.
Így esett, hogy egy gépezet szerves része voltam. Tudom ajánlani mindenkinek akinek van egy szabad napja, hogy egyszer próbálja ki. (És nem csak a csillagért)
 |
| A kemény munka |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése