Party time
Ezennel szeretném megosztani az "értékes" tapasztalatot amit nemzetközi környezetben a bulikról szereztem. Előre le kell szögeznem, hogy a legtöbbet egy számomra nagyon kedves spanyol csapattal töltöttem, tehát róluk van a legtöbb tapasztalatom.
Elsőként a Vilniusi lehetőségekről tartok beszámolót. Tapasztalatom szerint a balti fővárosok közül Vilniusban van a legnagyobb éjszakai élet. Ez nagyon szembe ötlő főleg péntek éjszaka, a szombaton is elég nagy nyüzsgés van, de a pénteki napon van a legnagyobb.
A legfontosabb egy Erasmusos számára Vilniusban a Silento nevű helyen tartott Eraxmuss partik, ami minden héten kedden van. Itt már a félév vége felé az arcok nagy részét ismerte az ember. Itt történt meg az a vicces eset még a félév elején, hogy valaki nagy büszkén egy piros-fehér-zöld, zászlót hozott a buliba és azzal a hátán bulizott. Már messziről gyanús volt, mert a srác aki tartotta elég egzotikusnak nézett ki. Oda is mentem hozzá és megnéztem a hátulját. Hát igen, rajta volt a tádzsik címer. Nagyon érdekes volt, mert tudtam róla, hogy hasonló a zászlónk már régebbről, de sose hittem volna, hogy találkozok egyszer abból az országból valakivel. Kellemes meglepetés volt, és utána beszélgettünk is egy kicsit.
A másik jó lehetőség természetesen az ESN által szervezett programok, amik nem csak bulik voltak, hanem például nemzeti estek ahol minden nemzet bemutatta a tipikus ételeit, italait zenéit. Amikre eljutottam azok közül a török est volt a legjobb. Előnyös helyzetben voltak, mert elég nagy a létszámuk, és a zenéjükre is jót lehet táncolni. Nagy bulit csaptak a végére, amit mindenki élvezett.
Ezeken kívül számos lehetőség van az éjszaka eltöltésére. Egy valami azonban szöget ütött a fejemben. Itt a biztonsági őrök nem nagyon szeretik a külföldieket. Többször előfordult, hogy nem engedtek be a helyre csak azért mert külföldiek voltunk. volt olyan eset, hogy a spanyol lányt nem engedték csak be, amit meg végképp nem értett senki.
Mellékesen megjegyezném, hogy a bulik során egy valamit nem értek, ami szerintem nem csak litván szokás, de itt fokozottabban felfigyeltem rá. Amit nem értek az az, hogy a lányok miért járnak szakszóval lopózsákkal bulizni. A táska mérete akkora, hogy akár egy másik partizó lány is elférhetne benne kisebb túlzással. Persze, hogy ezeket nem akarják tánc közben maguknál szorongatni, ezért leteszik a földre, és a táskákból álló kupacot, mint valami áldozati helyet körbetáncolják.
A spanyolokkal eltöltött sok este után már kezdek az időzítés szempontjából is beilleszkedni. Általában a társaság este tíz órakor kezd el vacsorázni. Ezután kezdik el a bemelegítő ivást ami minimum egyig, inkább fél kettőig tart és csak utána indulnak el a buliba, ahova általában fél három és három között szoktak megérkezni, ami azért már elég későnek számít. Emellett általában csak long drinket isznak, szinte soha nem isznak rövidet. Szerintem ez kedvező, mert köztudott hogy az alkohol vízelvonó, így pótolják is közben az elvesztett vizet, ezért általánosan nem is látszik meg rajtuk, hogy mennyit isznak, pedig pusztítják rendesen.
2013. január 31., csütörtök
2013. január 28., hétfő
Újra itt!
Igen hatalmas adásszünet honolt az éterben, de most újra jelentkezem a Baltikumból, az igazi litván télből. mivel december elején hazautaztam ezért tavaly nem igazán tudtam megtapasztalni a zord telet. Aznap esett le az első nagy hó amikor hazajöttem. Előtte volt egy kicsi (persze, hogy amikor várost néztünk) de az hamar elolvadt. Szóval most belecsöppentem a hírhedt télbe. Amikor megérkeztem már hóval fedett volt a táj. Az első két napon gyönyörű hóeséssel esett még kb. 20 centi. Ami az utak takarítását illeti a litvánok nem tartoznak a világ élvonalában. A koli körül nem nagyon láttam takarított utat, sőt a nagyobb útvonalak se nagyon voltak túlságosan hómentesítve. Ennek ellenére nem volt nagyon nagy gond a közlekedéssel, úgy tűnik megtanultak a helyzettel élni. Eközben a hőmérséklet az otthon is néha tapasztalható -20°C körül volt de nappal se megy -10°C felé sokszor. Az egyik reggel amikor mentem a vizsgámra -18°C volt. Amúgy ha az ember kellően felöltözik nem jelent nagy problémát a hideg. Például tegnap elmentem sétálni olyan -10 fok körül volt, és olyan jóra sikerült a séta, hogy csak két óra múlva értem haza.
A séta során egy egész nagy kört tettem amiben az volt az érdekes, hogy a városban maradtam, mégis erdőben is sétáltam. Ez jellemző Vilniusra, hogy hatalmas, nem is parkok, hanem erdők vannak gyakorlatilag a városban. A koli ablaka is egy erdőre néz. Ez nagyon szimpatikus a városban mert igen zöld az egész.
A télnek vannak járulékos előnyei is. Például ma voltam GoKartozni, nem messze a kolitól. Az érdekes az volt, hogy teljesen havas, jeges volt a pálya. Elég nagy élmény ilyen körülmények között kipróbálni a GoKartot, ami számomra az első alkalom volt.A szolgáltatás teljesen profi volt, kaptunk megfelelő vízálló overált is amit a kabát felé fel tudtunk húzni, ezenfelül mindenkinek egyénileg mérték a köridejét és a végén a nyomtatott statisztikát is megkaptuk. Az ár is nagyon barátságos volt, főleg hogy ISIC kártyával kedvezményt is kaptunk.
U.i.: Ezzel a poszttal szeretnénk megnyit azt a hét napos periódust amikor naponta legalább egy posztot a köz javára bocsájtunk.
Ráadásul két kép. Az első az említett utolsó napos havazást mutatja a Katedrálissal. A második pedig, a téli kilátást a szobámból az említett erdőre. Az érdekes az, hogy ez a negyedik emelet, és ahogy az látható csak az látszódik, hogy elkezdődik a fa törzse és tör tovább a magasba.
Igen hatalmas adásszünet honolt az éterben, de most újra jelentkezem a Baltikumból, az igazi litván télből. mivel december elején hazautaztam ezért tavaly nem igazán tudtam megtapasztalni a zord telet. Aznap esett le az első nagy hó amikor hazajöttem. Előtte volt egy kicsi (persze, hogy amikor várost néztünk) de az hamar elolvadt. Szóval most belecsöppentem a hírhedt télbe. Amikor megérkeztem már hóval fedett volt a táj. Az első két napon gyönyörű hóeséssel esett még kb. 20 centi. Ami az utak takarítását illeti a litvánok nem tartoznak a világ élvonalában. A koli körül nem nagyon láttam takarított utat, sőt a nagyobb útvonalak se nagyon voltak túlságosan hómentesítve. Ennek ellenére nem volt nagyon nagy gond a közlekedéssel, úgy tűnik megtanultak a helyzettel élni. Eközben a hőmérséklet az otthon is néha tapasztalható -20°C körül volt de nappal se megy -10°C felé sokszor. Az egyik reggel amikor mentem a vizsgámra -18°C volt. Amúgy ha az ember kellően felöltözik nem jelent nagy problémát a hideg. Például tegnap elmentem sétálni olyan -10 fok körül volt, és olyan jóra sikerült a séta, hogy csak két óra múlva értem haza.
A séta során egy egész nagy kört tettem amiben az volt az érdekes, hogy a városban maradtam, mégis erdőben is sétáltam. Ez jellemző Vilniusra, hogy hatalmas, nem is parkok, hanem erdők vannak gyakorlatilag a városban. A koli ablaka is egy erdőre néz. Ez nagyon szimpatikus a városban mert igen zöld az egész.
A télnek vannak járulékos előnyei is. Például ma voltam GoKartozni, nem messze a kolitól. Az érdekes az volt, hogy teljesen havas, jeges volt a pálya. Elég nagy élmény ilyen körülmények között kipróbálni a GoKartot, ami számomra az első alkalom volt.A szolgáltatás teljesen profi volt, kaptunk megfelelő vízálló overált is amit a kabát felé fel tudtunk húzni, ezenfelül mindenkinek egyénileg mérték a köridejét és a végén a nyomtatott statisztikát is megkaptuk. Az ár is nagyon barátságos volt, főleg hogy ISIC kártyával kedvezményt is kaptunk.
U.i.: Ezzel a poszttal szeretnénk megnyit azt a hét napos periódust amikor naponta legalább egy posztot a köz javára bocsájtunk.
Ráadásul két kép. Az első az említett utolsó napos havazást mutatja a Katedrálissal. A második pedig, a téli kilátást a szobámból az említett erdőre. Az érdekes az, hogy ez a negyedik emelet, és ahogy az látható csak az látszódik, hogy elkezdődik a fa törzse és tör tovább a magasba.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)